Ha isten egy pillanatra elfelejtené, h én csak egy rongybábu vagyok, és még egy kis élettel ajándékozna meg, azt maximálisan kihasználnám. Talán nem mondanék ki mindent, amit gondolok, de meggondolnám azt amit kimondok. Értéket tulajdonítanék a dolgoknak, nem azért amit érnek, hanem azért, amit jelentenek. Keveset aludnék, többet álmodnék, hiszen minden becsukott szemmel töltött perccel 60 másodperc fényt veszítünk. Akkor járnék, amikor mások megállnak, és akkor ébrednék, amikor mások alszanak. Ha ismten megajándékozna még egy darab élettel, egyszerű ruhába öltöznék, hanyatt feküdnék a napon, fedetlenül hagyva nemcsak a testemet, hanem a lelkemet is. A férfiaknak bebizonyítanám, mennyire tévednek amikor azt hiszik, az öregedés okozza a szerelem hiányát, pedig valójában a szerelem hiánya okozza az öregedést. Szárnyakat adnék egy kisgyereknek, de hagynám h magától tanuljon meg repülni. Az öregeknek megtanítanám, h a halál nem az öregséggel, hanem a feledéssel jön. Annyi mindent tanultam tőletek, emberek... Megtanultam h mindenki a hegytetőn akar élni, anélkül h tudná, h a boldogság a meredély megmászásában rejlik. Megtanultam, h amikor egy újszülött először szorítja meg parányi öklével az apja ujját, örökre megragadja azt. Megtanultam h egy embernek csak akkor van joga lenézni egy másikra, amikor segítenie kell neki felállni. Annyi mindent tanulhattam tőletek, de valójában már nem megyek vele sokra, hiszen amikor betesznek abba a ládába, már halott leszek. Mindíg mondd azt, amit érzel és tedd azt, amit gondolsz. Ha tudnám, h ma látlak utoljára aludni, erősen átölelnélek, és imádkoznék az úrhoz h a lelked őre lehessek. Ha tudnám, h ezek az utolsó percek, h láthatlak, azt mondanám neked "szeretlek" és nem tenném hozzá ostobán, "hiszen tudod". Mindíg van másnap, és az élet lehetőséget ad nekünk arra, h jóvátegyük a dolgokat, de ha tévedek, és csak a mai nap van nekünk, szeretném elmondani neked, mennyire szeretlek, és h sosem felejtelek el. Senkinek sem biztos a holnapja, sem öregnek, sem fiatalnak. Lehet, h ma látod utoljára azokat, akiket szeretsz. Ezért ne várj tovább, tedd meg ma mert ha sosem jön el a holnap, sajnálni fogod azt a napot, amikor nem jutott idő egy mosolyra, egy ölelésre, egy csókra, és amikor túlságosan elfoglalt voltál ahhoz, h teljesíts egy utolsó kérést. Tartsd magad közelében azokat, akiket szeretsz, monnd a fülükbe, mennyire szügséged van rájuk, szeresd őket és bánj velük jól, jusson idő arra, h azt mondod nekik "sajnálom", "bocsáss meg", "kérlek" , "köszönöm" és mindazokat a szerelmes szavakat, amelyeket ismersz. Senki sem fog emlékezni rád a titkos gondolataidért. Kérj az úrtól erőt és bölcsességet, h kifejezhesd őket. Mutasd ki barátaidnak, szeretteidnek, mennyire fontosak neked. Ha nem teszed meg ma, a holnap ugyanolyan lesz mint a tegnap. .....és ha nem teszed meg, az sem érdekes. Ez az a pillanat.